Kínai fordítás (中文翻译)

Fordítóirodánk 61+ nyelve közül kiemelt jelentőségű a kínai fordítás

Kínai fordító munkatársaink szöveges dokumentumok kínairól magyarra és magyarról kínaira fordítását végzik, maximális szakmai hozzáértéssel és precizitással. Kínai-magyar és magyar-kínai szakfordítás, lektorálás és hivatalos fordítás területén több évtizedes tapasztalattal rendelkezünk.

A teljes körű internetes ügyintézés révén páratlanul kedvező kínai fordítási árak, az okleveles kínai szakfordító munkatársainknak köszönhetően pedig kimagasló minőség az, amelyet megrendelőinknek kínálunk. Fordítóink nemcsak a nyelvet ismerik kiválóan, de a kínai üzleti kultúrában és szakmai terminológiában is jártasak.

A pontos ajánlati ár és határidő kínai fordítás esetén azonnal megtekinthető online felületünkön, és személyes konzultációt is biztosítunk igény szerint.

Kínai fordítás, kínai szakfordítás, kínai tolmács a Cert-Trans fordítóirodában

A kínai újév

A kínai újév vagy holdújév a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb és legjelentősebb ünnepe, és nem csak Kínában, de Kelet-Ázsia számos más országában is hagyományosan megünneplik.

Ebben az időszakban különösen nehezen elérhető a kínai fordítás és a kínai tolmácsolás, ugyanis a kínai fordító és tolmács szakemberek is általában családjukkal ünnepelnek, így érdemes előre tervezni a fordítási projektekkel.

A tavaszünnep (kínaiul: csungyie, „tavaszünnep”) időpontja évről évre változik: az európai naptár február 4-éhez legközelebb eső újhold napján van. Ez azt jelenti, hogy a tavaszünnep mindig január 21. és február 21. közé esik.

A tavaszünnep a tavasz s egyben az új év kezdete, s mint ilyen, két fontos célt szolgál: egyrészt a nagycsaládok tagjai összegyűlnek és megajándékozzák egymást, másrészt pedig ilyenkor búcsúztatják az óévet, és különböző rituálékkal biztosítják a szerencsét az elkövetkező új évre.

Az ünnepre való készülődés már hetekkel korábban elkezdődik, amikor a családok nagytakarítást végeznek és feldíszítik otthonaikat szerencsét hozó dekorációkkal.

Mivel az újév napja meghatározó az egész évre nézve, rendkívül fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon és pozitív energiákkal teljen meg a környezet. Nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni, halált, kísérteteket emlegetni – még a „négyes” szám kimondása is szigorúan tilos, mert hasonlóan hangzik, mint a „halál” (szi). A következő években a kínai újév pontos dátumai (és utána a zárójelben a kínai állatövi jegyek):

2018. február 16. (Kutya)

február 5. (Disznó)

január 25. (Patkány)

február 12. (Bivaly)

február 1. (Tigris)

Néhány érdekesség a kínai nyelvről

A kínai nyelv (pinjin hanjü, ill. pinjin csungven) a sino-tibeti nyelvcsalád egyik legjelentősebb tagja. Habár a kínai nyelv több önálló nyelvnek is tekintett nyelvváltozatra oszlik, írott formájában lényegében egyetlen kínai nyelv létezik, ami nagyban megkönnyíti a különböző dialektusokat beszélő kínaiak közötti kommunikációt. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy csak egyfajta kínai írás létezne.

A kínai karakterek már mintegy 3000 éve kialakultak, és azóta folyamatos fejlődésen mentek keresztül. Ezek az ősi betűk alkotják a tradicionális kínai írást, amely mára csak Tajvanon maradt hivatalos írásmód. A Kínai Népköztársaságban a Mao Ce-tung által az 1950-es években bevezetett egyszerűsített kínai írást használják, amely könnyebben tanulható és írható.

A kínai legelterjedtebb latin betűs átírása a pinjin (pinyin), amely nemzetközileg elfogadott standard. A kínai nyelv tonális nyelv, tehát az egyes szótag kiejtésénél különös figyelmet kell fordítani annak tónusára. A legelterjedtebb mandarin nyelvben négy tónus van, de főleg a déli nyelvek általában több (6-10) tónusú nyelvek, ami még összetettebbé teszi a nyelv elsajátítását.

Jelenleg a világon legtöbb ember a kínai nyelvet beszéli anyanyelveként, mintegy 1,2 milliárdan, ami a globális népesség jelentős részét teszi ki. Hivatalos nyelv Kínában, Tajvanon, Szingapúrban, illetve az ENSZ hivatalos nyelvei között is szerepel, ami jelzi nemzetközi jelentőségét.

A kínaiak nyelvi elvei jelentősen különböznek a nyugatiakéitól, részben a kínai írásjelek egységesítő hatása miatt, részben Kína Európától eltérő társadalmi és politikai fejlődése miatt. Míg a Római Birodalom eltűnése után Európa különálló nemzetekre oszlott, melyek azonosságát gyakran nyelvük határozza meg,

Kína sikeresen megőrizte kulturális és politikai egységét, és a birodalomban közös írott szabványt tartott érvényben, noha a beszélt nyelvek különbözősége összehasonlítható az európaiakéval. Ennek eredményeképpen a kínaiak élesen megkülönböztetik az írott nyelvet (wen) és a beszélt nyelvet (yu).

Az írott és beszélt formák egységes megkülönböztetése kevésbé szigorú a kínai nyelv esetén, mint a nyugati nyelvek esetében. Az írásra Kínában egyetlen szabvány van mindmáig, ami segíti az egységes kommunikációt.

A kínai nyelv nem egységes, hanem több önálló nyelvre (nyelvváltozatra) oszlik, amelyek között jelentős különbségek lehetnek. Ezek a nyelvek egy máshonnan származó kínai számára gyakran érthetetlenek, bár szokásos jelenség, hogy a kínaiak több nyelvváltozatot is ismernek és használnak.

Az ország nagy részén a mandarin nyelv (putonghua) az elterjedt, amely egyben Kína, Szingapúr és Tajvan hivatalos nyelve, de jelentős még a vu (wu) és a kantoni nyelv is, amely Makaó és Hongkong különleges státusú területein hivatalos nyelv. Mintegy 160 millióan beszélik továbbá a kan (gan), a hakka, a hsziang (xiang) nyelvet, illetve a min nyelvek jelentősebb képviselőit (fucsoui, tajvani, hainani).

A kínai nyelvet négyféle karakterrendszerrel szokták leírni, ami tovább gazdagítja ezt a komplex nyelvi rendszert.

Kínai fordítással és tolmácsolással kapcsolatos kérdéseivel keressen minket bizalommal.