Török fordítás

Török-magyar és magyar-török hivatalos fordítás, szakfordítás és lektorálás

A teljes körű internetes ügyintézés révén páratlanul kedvező török fordítási árak, az okleveles török szakfordító munkatársainknak köszönhetően pedig kimagasló minőség az, amelyet megrendelőinknek kínálunk. Fordítóink több éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek a török-magyar nyelvpár területén.

Török fordítás, török szakfordítás, török tolmács

Néhány érdekesség a török nyelvről

A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkce vagy Türk Dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.

A magyar szakirodalomban – durva egyszerűsítéssel – nevezik még oszmán-töröknek is, amely valójában a hajdani Oszmán Birodalom lakosságának zömét kitevő török nép mesterségesen kidolgozott írott nyelvének megjelölésére szolgált (klasszikus oszmán-török nyelv), megkülönböztetésül a török nyelvek többi tagjától.

Bár a többi köztörök nyelv (főleg az azeri és a türkmén, melyeket a volt Szovjetunió utódállamaiban beszélnek) közel áll a törökhöz, fontos különbségek vannak köztük a nyelvtan, a szókincs és a hangtan tekintetében. Ezek a különbségek főként a történelmi fejlődés és a különböző kulturális hatások eredményeként alakultak ki.

A világon élő török nyelvű emberek számát 61 millióra teszik, ebből 51,8 millió él Törökországban. A török nyelvet beszélik Bulgária (810 000), Irak (380 000), Görögország (300 000), Ciprus (175 000), Macedónia (100 000) és Románia (30 000) egy részén is. Németországban 1,5 millióra, az Európai Unióban 2-3 millióra becsülik számukat.

Egyes források ennél még néhány millióval többre is becsülik a törökök számát. A török diaszpóra jelentős része az 1960-as években kezdődő vendégmunkás-programok következtében telepedett le Európában.

A török agglutináló nyelv. A grammatikai viszonyokat ragokkal, illetve névutókkal (főleg ragozott névutókkal) fejezi ki, a magyarhoz hasonlóan. Ez a nyelvtani szerkezet lehetővé teszi a komplex gondolatok tömör kifejezését egyetlen szóban.

1928-ban bevezették a latin ábécét, mindenki számára kötelezővé tették az elsajátítását, az arab írás használatát pedig megtiltották. 1932-ben létrejött a Türk Dil Kurumu, a Török Nyelvintézet, melynek feladatai közé tartozott a nyelvújítás felügyelete és végrehajtása.

Az országban mindenkinek kötelező volt megtanulnia az új írást, Atatürk maga is járta az országot táblával és krétával, és több városban, faluban is maga tanította a népnek az új ábécét. Ez a nyelvreform a modern Törökország egyik legjelentősebb kulturális változása volt.

A török nyelv dialektusait két nagy csoportra oszthatjuk: nyugati és keleti dialektusokra. A nyelvjárások egy része a terület nevéről kapta az elnevezését.

Nyugati dialektusok:

dunai

Keleti dialektusok:

Eskişehir, Razgard, Dinler, ruméliai, Karamanli, Edirne, Gaziantep, Urfa

Más források délnyugati, közép-anatóliai, keleti, ruméliai és kastamonu nyelvjárásokra osztják a török nyelvet. A modern török irodalmi nyelv az anatóliai dialektus Isztambulban beszélt változatára épül, amely a török nyelv leginkább standardizált és széles körben elfogadott formája.

Török fordítással és tolmácsolással kapcsolatos kérdéseivel keressen minket bizalommal.